Okos cserekereskedelem

Nehéz elhinni, de ha nincs mit adnod cserébe - de van pénzed -  , akkor is működik! Nem, hogy működik, de képes összekapcsolni azokat az önellátásra törekvő csoportokat, akik jelenleg még egymásról nem is tudva működnek.

Gyere, szállj be Te is: Itt!

Előre bocsátom, hogy az általam leírt szövegeket néha keserűnek, indulatosnak találhatod blogomban, de valójában szó sincs róla! Úgy gondolom – mint sokan mások is – elég reálisan látom a világot, csak én ilyen vagyok, így fogalmazom meg gondolataimat.

Miért éri meg elgondolkodni az itt megfogalmazottakon?

Sosem tudtam azonosulni azzal az engedélyezett létformával, amit politikusaink kényszerítettek ránk. Már magát az iskolát sem értettem, hogy miért erőszakolják rám azokat a dolgokat, amik kurvára nem érdekelnek, és éreztem, hogy soha az életben nem lesz rá szükségem. A szavak használatán ne akadj ki! Nem az a lényeg, hogyan fejezem ki magam, hogy mekkora paraszt vagyok! Ettől még lehetnek jó gondolataim. Nem én baszom át az embereket, hanem azok, akik igyekeznek meghatározni létünket.

 

Az ÉLET-hez mindenkinek joga van! Nem vegetálni, félve élni…, hanem boldogan, elégedetten.

Sajnos a „tőke/politika” sokakat tart nyomorban. Testi és szellemi téren egyaránt.

A buzi reklámjaikkal felkorbácsolt igényeket silány, díszes csomagolásban, szemétre való termékekkel elégítik ki legtöbb esetben, pusztítva ezzel a környezetet is.

A pénzhez kötött tudat olyan erős, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy anélkül, vagy annak ésszerű, igazságos használatával is lehetne alkotni, érvényesülni.

A pénz lett az az energia, amely hagy élni és érvényesülni. Pedig nem így van! Igaz, ezzel a módszerrel kötötték meg az alkotni kívánó kezeket és tudatokat.

Lehet ezt másképp is csinálni, lehet másképpen élni, és semmilyen törvény nem állhat ennek útjába!

Senki nem tilthatja meg, hogy segítsünk egymásnak ahol tudunk, bár politikusaink mindent elkövetnek, hogy megakadályozzanak mindenféle összefogást, mely hatalmukat veszélyezteti. Kedvenc módszereik, az erőszak, a félelemben tartás, és az: "oszd meg, és uralkodj" elv. 

Több mint húsz éves alapítványi munkám során sok mindent tettem, és láttam.

Többek közt kigondoltam egy cserekereskedelmi formát. Ennek lényege, hogy egy zárt, de mindenki számára nyitott csoporton belül egymás közt cseréljük anyagi és szellemi tulajdonunkat úgy, hogy a pénz (látszólag) nincs jelen. Nincs jelen, mert az bassza politikusaink szemét, mert azt Ők akarják maguknak leginkább. (Tisztelet a kivételnek.)

Pénz helyett bevezettem a kreditet, mint cserealapot, amit oda lehetett adni más birtokában lévő anyagi, vagy szellemi tulajdonért. Akkor jött jól a kredit, amikor nem volt hirtelen mit cserébe adni a másiknak. Kreditet én adtam a Tagoknak. Hogy miért tudott érvényesülni a kredit? Miért adott oda érte bárki is bármit? Mert annyi forintot kértem cserébe letenni egy bankszámlára, amennyi kreditet adtam. Így aztán, ha valaki visszaadta a kreditet, visszakapta a forintját, beleértve azt a személyt is, aki a kreditért cserébe megvált tulajdonától. 

Ugye milyen egyszerű?

Gondolnád, hogy ennél egyszerűbb megoldás is van? És kell is! Ugyanis a tököm tele volt – meg le is rokkantam – azzal, hogy nyilvántartsam az embereket, én rohangáljak mindenért, engem hívogassanak. Na meg azzal is, hogy egy internetes nyilvántartó rendszert feltörhetnek, vagy a helytelen nyilvántartásért akár meg is büntessenek…

 

A lényeg!

 

Így aztán kitaláltam egy még egyszerűbben járható utat, amihez nem kell a közösség Tagjait nyilvántartani. Elég egy információt megosztó hely, mint ez a blog, és egy facebook oldal (egyébként rühellem, és valójában még erre sincs szükség, ha már eléggé elterjedt ez a módszer), ahol a keresletek és az igények egymásra találnak.

A közösséget – csak hogy legyen egy név, aminek égisze alá lehet gyűlni – Létünkért Közösségnek nevezem. valójában a névnek nincs lényege.

A működés roppant egyszerű!

1 A nyilvántartás annyiból áll, hogy a Létünkért Közösség tagjának vallod Magad, szóban.

2 A cserealapul szolgáló kreditet, nem tőlem kapod, hanem saját Magadtól!

Hogy ez hogyan lehetséges? Egyszerű. Jóskának van barackja, de almát elfogadna cserébe. Neked viszont még nincs almád. Semmi baj! Jóska ad Neked annyi kreditet, amennyiért a barackját odaadná, csak Neked letétbe kell helyezni annyi forintot Jóskánál, amennyi kreditet adott Neked. Addig marad letétben a pénzed, amíg nem hozol Jóskának almát, feltéve, hogy még szüksége van almára. Bizonyára rájöttél arra, hogy valójában nincs is kredit. Minek is lenne? Hiszen csak átadná, meg vissza is venné egyből, akkor minek adná át? Ennek ellenére ez így szabályos. Ez így nem vásárlás, nem adó-, és bejelentés köteles. Itt had jegyezzem meg, hogy nincs joguk a politikusoknak ezt a cserét megtiltani!

Természetesen Jóska visszaadhatja a Nála letétbe helyezett forintot, ha adsz neki kreditet, feltéve, ha szüksége van rá. Ő dönti el, mi az a „cikk”, amiért a letétet visszaadja. Ezek fényében Jóska nyugodt lelkiismerettel helyezheti el másnál letétbe a nála letétbe helyezett forintot, bármiért.

Ugye milyen egyszerű? Ne aggódjon senki! Politikusaink, tőke uraink ugyanezt „játsszák”, csak pályázati pénznek, költségvetésnek és hasonlóknak nevezik.

           

3 Ha valamit cserélnél, odaadnál…, tedd fel, kínáld valahol, akár facebook oldalon a LétünkértKözösségben!  Kezdetnek ez is jó, és javasolt, mert akkor az itt talált ajánlatok tulajdonosaikról tudod, hogy értik az "okos cserekereskedelmet", és védve vagytok a hatóságoktól.

 

Bár nem tudom, ki vagy, de gondolom, Te is csak egy ÉN, ajánlom a lenti videókat!

Talán Neked is hasznodra lesz.

Videó, a "Betegség, és fájdalom nélküli élet titkairól".

Videó, az Életről, egy - ma még furcsának tűnő - más nézőpontból. "Élet ma, élet holnap" címmel.