Egyetemes emberi jogok
1. cikk
Minden. emberi lény szabadon születik és
egyenlő méltósága és joga van. Az emberek,
ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással
szemben testvéri szellemben kell hogy
viseltessenek.
2. cikk
Mindenki, bármely megkülönböztetésre,
nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra,
politikai vagy bármely más véleményre,
nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra,
születésre, vagy bármely más körülményre való
tekintet nélkül hivatkozhat a jelen
Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra
és szabadságokra.
Ezenfelül nem lehet semmiféle
megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy
területnek politikai, jogi vagy nemzetközi
helyzete alapján sem, amelynek a személy
állampolgára, aszerint, hogy az illető ország
vagy terület független, gyámság alatt áll, nem
autonóm vagy szuverenitása bármely
vonatkozásban korlátozott.
3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a
szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy
szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a
rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy
kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító
büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden
megkülönböztetés nélkül joga van a törvény
egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van
egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő
minden megkülönböztetéssel és minden ilyen
megkülönböztetésre irányuló felbujtással
szemben.
8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban
vagy a törvényben részére biztosított
alapvető jogokat sértő eljárások ellen a
hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért
folyamodni.
9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni,
őrizetbe venni vagy száműzni.
10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlő joga van
arra, hogy ügyét független és pártatlan
bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja,
s ez határozzon egyrészt jogai és
kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene
emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
11. cikk
1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt
személyt ártatlannak kell vélelmezni
mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan
lefolytatott perben, a védelméhez szükséges
valamennyi biztosíték mellett, törvényesen
megállapítják.
2. Senkit sem szabad elítélni oly
cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése
pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi
jog szerint nem volt büntetendő cselekmény.
Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést
kiszabni, mint amely a büntetendő
cselekmény elkövetése pillanatában volt
alkalmazható.
12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe,
lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe
nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig
becsületében vagy jó hírnevében
megsérteni. Minden személynek joga van az
ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel
szemben a törvény védelméhez.
13. cikk
1. Az államon belül minden személynek joga
van szabadon mozogni és lakóhelyét
szabadon megválasztani.
2. Minden személynek joga van minden
országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni,
valamint saját hazájába visszatérni.
14. cikk
1. Minden személynek joga van az üldözés elől
más országban menedéket keresni és a
más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni
közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen
megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült
Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes
tevékenység esetében.
15. cikk
1. Minden személynek joga van valamely
állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától,
sem állampolgársága megváltoztatásának
jogától önkényesen megfosztani.
16. cikk
1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra
érett kor elérésétől kezdve joga van fajon,
nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás
nélkül házasságot kötni és családot
alapítani. A házasság tekintetében a férfinak
és a nőnek mind a házasság tartama alatt,
mind a házasság felbontása tekintetében
egyenlő jogai vannak.
2. Házasságot csak a jövendő házastársak
szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3. A család a társadalom természetes és
alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom,
valamint az állam védelmére.
17. cikk
1. Minden személynek, mind egyénileg, mind
másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen
megfosztani.
18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog
magában foglalja a vallás és a meggyőződés
megváltoztatásának szabadságát, valamint a
vallásnak vagy a meggyőződésnek mind
egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság
előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás
és szertartások végzése útján való
kifejezésre juttatásának jogát.
19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a
kifejezés szabadságához, amely magában
foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne
szenvedjen zaklatást és hogy határokra való
tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és
terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen
kifejezési módon.
20. cikk
1. Minden személynek joga van békés célú
gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való
belépésre kőtelezni.
21. cikk
1. Minden személynek joga van a hazája
közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár
szabadon választott képviselői útján való
részvételhez.
2. Minden személynek egyenlő feltételek
mellett joga van saját hazájában közszolgálati
állásokra való alkalmazásához.
3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép
akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és
titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát
ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján
időszakonként tartandó tisztességes
választáson kell hogy kifejezésre jusson.
22. cikk
Minden személynek mint a társadalom tagjának
joga van a szociális biztonsághoz; minden
személynek ugyancsak igénye van arra, hogy
-az államok erőfeszítései és a nemzetközi
együttműködés eredményeképpen és számot
vetve az egyes országok szervezetével és
gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és
személyiségének szabadon való kifejlődéséhez
szükséges gazdasági, szociális és
kulturális jogait kielégíthesse.
23. cikk
1. Minden személynek joga van a munkához, a
munka szabad megválasztásához, a
méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és
a munkanélküliség elleni védelemhez.
2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen
megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez
van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos
és kielégítő fizetéshez van joga, amely
számára és családja számára az emberi
méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet
megfelelő esetben a szociális védelem összes
egyéb eszközei egészítenek ki.
4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a
szabad időhöz, nevezetesen a munka
időtartamának ésszerű korlátozásához,
valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
24. cikk
Minden személynek joga van a pihenésre és
szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű
korlátozását és az időszakos fizetett
szabadságot.
25. cikk
1. Minden személynek joga van saját maga és
családja egészségének és jólétének
biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen
élelemhez, ruházathoz, lakáshoz,
orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges
szociális szolgáltatásokhoz, joga van a
munkanélküliség, betegség, rokkantság,
özvegység, öregség esetére szóló, valamint
mindazon más esetekre szóló biztosításhoz,
amikor létfenntartási eszközeit akaratától
független körülmények miatt elveszíti.
2. Az anyaság és a gyermekkor különleges
segítséghez és támogatáshoz adnak jogot.
Minden gyermek, akár házasságból, akár
házasságon kívül született, ugyanabban a
szociális védelemben részesül.
26. cikk
1. Minden személynek joga van a neveléshez. A
nevelésnek, legalábbis az elemi és
alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell
lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és
szakoktatást általánossá kell tenni; a
felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt
-érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett
nyitva kell állnia.
2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes
kibontakoztatására, valamint az emberi jogok
és alapvető szabadságok
tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A
nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek,
valamint az összes faji és vallási csoportok
közötti megértést, türelmet és barátságot,
valamint az Egyesült Nemzetek által a béke
fenntartásának érdekében kifejtett
tevékenység kifejlődését.
3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a
gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
27. cikk
1. Minden személynek joga van a közösség
kulturális életében való szabad részvételhez, a
művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány
haladásában és az abból származó
jótéteményekben való részvételhez.
2. Mindenkinek joga van minden általa
alkotott tudományos, irodalmi és művészeti
termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi
érdekeinek védelméhez.
28. cikk Minden személynek joga van ahhoz,
hogy mind a társadalmi,
mind a nemzetközi viszonyok tekintetében
olyan rendszer uralkodjék,
amelyben a jelen Nyilatkozatban
kinyilvánított jogok és szabadságok
teljes hatállyal érvényesülhessenek.
29. cikk
1. A személynek kőtelességei vannak a
közösséggel szemben, amelynek keretében
egyedül lehetséges a személyiség szabad és
teljes kifejlődése.
2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak
élvezete tekintetében senki sincs alávetve más
korlátozásnak, mint amelyet a törvény
kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének
és tiszteletbentartásának biztosítása
érdekében, valamint a demokratikus társadalom
erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos
követelményeinek kielégítése érdekében
megállapít.
3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi
esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek
céljaival és elveivel ellentétesen
gyakorolni.
30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem
értelmezhető úgy, hogy az valamely állam,
valamely csoport, vagy valamely egyén részére
bármilyen jogot adna arra, hogy az itt
kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére
irányuló tevékenységet fejtsen ki,
vagy ilyen cselekményt elkövessen.
