2022-10-24

EGYETEMES EMBERI JOGOK

 

Egyetemes emberi jogok

 

 

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek,

ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy

viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra,

politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra,

születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen

Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy

területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy

állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem

autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a

rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító

büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény

egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő

minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással

szemben.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított

alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért

folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan

bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és

kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk

1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni

mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges

valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése

pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény.

Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő

cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe

nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében

megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel

szemben a törvény védelméhez.

13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét

szabadon megválasztani.

2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni,

valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a

más ország nyújtotta menedéket élvezni.

2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen

megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes

tevékenység esetében.

15. cikk

1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának

jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk

1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon,

nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot

alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt,

mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.

2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom,

valamint az állam védelmére.

17. cikk

1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.

2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog

magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a

vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság

előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való

kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában

foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való

tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen

kifejezési módon.

20. cikk

1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

21. cikk

1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár

szabadon választott képviselői útján való részvételhez.

2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati

állásokra való alkalmazásához.

3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és

titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján

időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden

személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi

együttműködés eredményeképpen és számot

 

vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és

személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és

kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk

1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a

méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez

van joga.

3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely

számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet

megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka

időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű

korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.

25. cikk

1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének

biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz,

orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a

munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint

mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától

független körülmények miatt elveszíti.

2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot.

Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a

szociális védelemben részesül.

26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és

alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és

szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt

-érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.

2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok

és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A

nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok

közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke

fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.

3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a

művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó

jótéteményekben való részvételhez.

2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti

termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi,

mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék,

amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok

teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében

egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.

2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más

korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének

és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom

erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében

megállapít.

3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek

céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam,

valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt

kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki,

vagy ilyen cselekményt elkövessen.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése