Azt ígértem nektek, maradéktalanul őszinte leszek. Jelen pillanatban tök jó, hogy van már ételkiszállítás is Budapesten, az kevésbé, hogy a jelenlegi lehetőségek még csak egy kezdő szakácsot engednek meg foglalkoztatni. Ez bizonyos alkalmakkor – sajnos többször a kelleténél – rányomja bélyegét a kajára. Mentségére szolgáljon, amellett, hogy kezdő, a gyógyító táplálékokat a gabonanaptár szerint, tekintve az összetételüket, nehéz változatosra megcsinálni.
Én voltam az, aki bizalmat szavaztam ennek az ifjú szakácsnak, és szavazok most is, tudva azt, hogy elveszíthetek közületek néhány érdeklődőt. Próbáltam már hivatkozni arra, hogy ezeket az ételeket elsősorban az egészségetek miatt kellene megenni, persze ez nem jelenti azt, hogy ez ne legyen mindig ízletes.
A kapott kritika valójában megállja a helyét, és bizony van mit javulni e téren. De jelen pillanatban a lehetőségek egy-két hétig, lehet, egy-két hónapig csak fokozatosan fognak javulni. Az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy nem kevés pénzért bérelünk napi 4 órára konyhát, és bizony sürgetős volt az idő, hogy otthagyjuk, még olyankor is, amikor alig végeztünk. Most első feladatnak azt érzem, hogy egy „saját” konyhába költözzünk, ami napi 24 órában áll a a rendelkezésünkre.
Ez megoldja a kapkodásból származó rosszabb minőség (akár gusztusos tálalás, vagy rossz kiadagolás) gondját. Sőt sokat segít abban is, hogy kiszállítás időben el tudjon indulni, ne legyen késedelem. Az ízvilágot meg igyekszünk egy gyakorlott szakács bevonásával helyrehozni. Természetesen ez egy újabb fejlesztés a közösség életében, de ha megvan, akkor állandó jelleggel rendelhettek pizzát, hamburgert, gyrost, bagettes szendvicset, talán még hotdogot is és szendvicseket, palacsintákat. Legalábbis ez a terv.
Mondanám, hogy kitartás, és egyétek tovább a sz...t, de hogy is kívánhatnám ezt, ha a táplálkozás elkanyarodott az ízvilág bűvöletébe. De azért valljuk be őszintén, hogy nagyon nehéz felvenni a versenyt az ízfokozóval, a sóval és egyéb hasonló adalékokkal, ha természetes ízekre, fűszerekre alapozunk . Teljesen biztos vagyok abban, hogy elérjük, hogy az ételek ízletesek lesznek. Abban is biztos vagyok, hogy akik ez ideig elkanyarodtak esetleg, vagy úgy érzik, hogy nem bírják tovább, ők is vissza fognak térni. Persze könnyebb dolgunk lenne, ha mi is milliókat nyernénk pályázatokon, de aki nem vesz lottót, az hogy tudjon nyerni?
Nem azért nem pályázok, mert nincs rá lehetőségem, hanem azért, mert önellátó rendszer építünk, ami független minden mástól. Bizony, láttam már, hogy fulladtak bele cégek, alapítványok, mert nem tudtak megfelelni a pályázat feltételeknek. Ezért inkább eszem még egy kicsit sz...t, míg nem lesz lehetőségünk, képzettebb szakácsra, vagy be nem tanul ifjú barátunk, de akkor sem fogok olyan segítséget igénybe venni, ami aztán megfojthatja ezt az egész kezdeményezést. Úgyhogy... kitartás, Gyerekek! Baszott nehéz út ez.
Tiszta szívből mondok köszönetet annak az embernek, aki nem tartotta magában ezeket az információkat és őszinte volt velünk. Ez kell ahhoz, hogy a dolgokat a jövőben kezelni tudjuk. És csak biztatlak benneteket, „FIKÁZZATOK” csak nyugodtan, mert ebből tudjuk, mit kell helyre rakni. Higgyétek el az őszinteség kifizetődő, még ha fájdalmas is a kritika.
Barátsággal: a „bolond”
2015. április 28.
Bár nem tudom, ki vagy, de gondolom, Te is csak egy ÉN, ajánlom a lenti videókat!
Talán Neked is hasznodra lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése