Az Út (Előszó)

Az Út

 

Bár azt a címet adtam ennek a könyvnek, hogy „Az Út”, valójában nincs semmiféle „út”! Vagyis van, de még sincs. Van annak, aki keresi. Ugyan akkor nincs neki, mert keresi, és nincs annak, aki „megtalálta”. Kétség kívül, nevezhetjük „útnak” életünket, melyen végighaladunk. Aztán vannak sokan, akik úgy gondolják – mivel nincsenek megelégedve életükkel –, hogy létezik egy olyan út, mely a boldogsághoz, igazsághoz… vezet. Sokan keresik ezt szorgalmasan, hiszen az ember boldog kíván lenni. Nos, azok számára, kik keresik az utat, mondom: nincs semmiféle „út”! Csak HIT van, semmi más. Vagy ha jobban tetszik: gondolat. A HIT nem más, mit gondolat. Mit hiszel? Mit gondolsz? Nos, ez építi köréd a Te valóságodat! Amit hiszel, amit gondolsz. Valóság lehet számodra bármi, amiben hinni tudsz, és nem létezhet számodra az, miben hinni képtelen vagy. Ez maga a teremtés egyben. Így aztán, amikor megteremted az „Utat”, rájössz, hogy nincs is, Te hoztad létre, amitől aztán valósággá vált számodra, így ezért van. Faramuci, mi?

De hát minden, ami van, a gondolat teremtésével jött létre. Minden, amit látsz fizikai valóságodban, előtte nem volt más, mint gondolat, ami a hiten keresztül a szó és tett által lett valósággá (fizikailag „kézzelfoghatóvá”). A gondolat világa éppen olyan létező világ, mint a fizikai világ, csak még nem „öltözött fel”. Arra való tekintettel, számodra az „ÉN” számára csak ölt fizikai valóságot, amiben hinni tud (ami maga a teremtés, ha szó és tett követi), vigyázni kell, mire gondolsz, miben hiszel! Te, aki úgy gondolod, van „ÚT”, és keresed ezt lankadatlan, egyszerre teszel bizonyságot akaratodról, kívánságodról, és hitetlenségedről.  Amennyiben valóban hinnéd, hogy az „ÚT”, amit keresel, létezik, nem keresnéd. Miért is keresnéd, hiszen Te vagy a teremtő, és tudod, hogy van, teremtettél. Azzal, hogy keresed, kifejezed hitetlenségedet, miszerint nem létezik az „ÚT”. Ha képes lennél hinni abban, hogy Te vagy a „Teremtő”, nem keresnéd, mert tudnád, hogy VAN.  Pont a keresés az, ami elzár attól, hogy megtapasztald, hogy VAN. A keresés miatt nem találod.

          Sok mindent bejártam életem alatt. Voltam, aki voltam, s most vagyok, aki vagyok. Mindig is „ÉN” voltam, s csak az tett mássá, amit épp gondoltam magamról. Sok ember mit nem adna azért a boldogságért, szabadságért…, amiben ma élek. Úgy gondoltam, megosztom Veletek ezt. Elmondom, én hogy váltam „bolondá”. Megosztom, mert sokan unszoltak, tegyem meg, írjam meg, hogy másoknak „mankót” adjunk az élethez.

Megtettem, leírtam az én „Utamat”. Az utat, amit bejártam, s hozott, amit hozott.

Sokan keresik közületek a nagy igazságot. Én tudom, mi az „IGAZSÁG”.

De minden, amit leírtam, az én igazságom, nem a Tiéd!

De ne feledd! Te sem vagy más, mint: egy „ÉN”!